Olyan három óra körül értünk fel a Turulhoz, ahonnan megint csak gyönyörű panoráma tárult a szemünk elé, kár, hogy egy bányászváros volt ez. A szokásos lakótelepekkel. Gábor meg itt született, hát ezt nem is tudtam róla, hogy itt élt pár évig!
Gyerekkoromban is sokszor mentünk el Tatabánya alatt, talán a komáromi útjaink során, már nem is tudom, de mindig is szerettem elautózni a madár alatt. Kedves Turul, védj meg minket, tárd ki szárnyaid védőn Magyarország fölé!
Itt időztünk és szendvicseztünk, és láttunk régi "eső-védő-házikót", ami régen szinte minden nagyobb látványosabb, vagy látogatottabb erdőben, vagy tisztáson állt. Engem elfogott a nosztalgia! :)
Elindultunk a volt bányászati kitermelő eszköz-felé ( viccesen szoktam mondani, hogy életemben sokféle munkám volt, csak vájár és prostituált nem voltam még, hát így nem értek a bányászati dolgokhoz)- amit átalakítottak kilátóvá.
Ezt útközben láttam, hát rábízom mindenki fantáziájára...
Bátran néztem fel, amikor megláttam. az első lépcsőfokoknál még nem volt baj, csak később...meg amikor felértünk. Azért félelmetes volt, fújta a szél, és kilengett, bár túlzás ezt állítani, tehát mozgott! Iszonyatos magasan voltunk. Kár, hogy az idő párás volt, messzire el lehetett látni, a Vitányvár is látszott!
( tavaly novemberben voltunk ott, nagyon klassz kirándulás volt, azokat a képeket is majd feltöltöm).
Ez a látvány tárult elénk.
Gábor is lejutott! Ezt az emlékművet és bányász kilátót (Razinger Vince bányászmérnök emlékére) 2008-ban adták át, az előző már életveszélyes volt.
Felújítás előtt ilyen volt, hát, nem mentem volna így rá!
Ilyen szép ösvény vezetett le a hegyről, ami később dunhill-pályára váltott, ló-és biciklinyomokat is láttunk. Gyalog is veszélyes volt, a köves-sziklás-saras 10-12° lejtő. De túléltük!
Ganajtúró bogárka.
A Vaskapu-felé ilyen a táj....mészégetőkkel és mésszel tűzdelt.
A dombok között látszottak a ledőlt kémények...Itt pedig a mész.
Kósza hírekkel ellentétben sehol nem láttam medvehagymát- az amúgy is egy másik kirándulás- de a medvehagyma nemigen nő errefelé, mint ahogy főleg a Balatonfelvidéken, és a Mecsekben él.
Ismeretlen (számomra) bogárka. Nem mutatkozott be a piszok!
-"Drágám! Kérlek állj be a garázsba!'
-"Jó! Csak előtte elpakolok!"
EU-komform játszótér. Érdekes, én soha nem estem le a glóbuszról! Most már azért bajos volt benne mászkálni+lógni! 20 éve könnyebb volt :D.
Emlékeztek még ezekre? Tervezek egy kirándulást olyan helyekre, ahol van még retro-játszótér. Káposztásmegyeren láttam, hogy van ilyen még. Cica, Űrhajó, meg ilyenek. Zsiráfot hol láttatok?Az is volt valaha, meg betoncsúszda, betonra..ez kellett a kommunizmusban!
Érdekes, ez a tó nincs rajta a gugli-térképen.Annál szebb, bent a városban, körülötte futkároznak az emberek.
A vasúti kerítés elfáradt, és eldőlt. Már egy ideje, ahogy a ráburjánzott a fű...
Ez nem a KöKi, de lehetne az is. Hasonló. Talán ugyanaz volt a tervező+kivitelező.
A mellette levő áruház, üzletkomplexum is a letűnt hetvenes-nyolcvanas évek fordulóját idézi.
Persze, egy picit már el van hagyva, hiszen épült mellé egy új pláza. Most az a menő. No, majd 15 év múlva....
Véget ért a tatabányai kirándulás, este értünk haza. Csodálatos napot töltöttünk ott, jól éreztük magunkat!
*
Gondoltam, ketté szedem ezt a tematikus bejegyzést, mert túl sok ( lehet egyátalán túl sok fényképet készíteni? Ja, igen, iwiw-en 40 kép az adriai nyaralásról, vagy 129 az esküvőről :D ). Elnézést azoktól, akik ilyen fokon töltik fel az életüket, régen én is tettem ilyet myspace-re, de már kigyógyultam belőle. A magánélet szent. (?). Vagy kellene lennie. De a kirándulásaimat szívesen osztom meg, mert olyan szép ez az ország.
